Budapesti idegenvezetés és építészet

2017-02-19

Számtalanszor beszállunk az autóba, és áthajtunk a városon. Felülünk egy buszra, villamosra, metróra és olvasás vagy alvás közben eljutunk a kívánt célponting, bár nem biztos, hogy tudjuk merre is jártunk ez idő alatt. Van úgy, hogy az ember szeretné jobban megismerni a helyet, ahol él. Úgy vélem ennek egyik legjobb módja, ha sétálunk, közben nézelődünk, elolvassuk az utcatáblákat, belesünk a kis utcákba, megfigyeljük az épületeket, tereket, melyek mellett elhaladunk.

Korán reggel indultam otthonról, amikor még senki sem tudja eldönteni a tejfehér valamiről, hogy köd-e vagy szmog, ami miatt le kell lassítani a jelzőlámpák előtt, hogy az ember megbizonyosodjon róla a megfelelő színű jelzésen halad-e át.

Kiindulási pontom a New York Palota volt, ami a budapesti Nagykörút egyik legimpozánsabb épülete. A több, mint 120 éves épületben található a New York Kávéház kezdetben biztosítótársasági székházként üzemelt. Később számos híres írónk, költőnk töltötte itt az idejét, többek között Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor. A budapesti kávéházban, a karzaton született meg a Pál utcai fiúk története is, Molnár Ferenc tollából.

Ezután a Blaha Lujza tér felé vettem az irányt. A tér a 19. századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművésznőről és énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” kapta a nevét 1920-ban. A művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. Elsőként kapta meg az akkori Nemzeti Színház örökös tagságát. Blaha Lujza született Reindl Ludovika első férje iránti tiszteletből (Jan Blaha) élete végéig megtartotta annak vezetéknevét.

A Thököly úton végighaladva a következő érdekes állomás az Uránia. Itt található ma a Színház és Filmművészeti Egyetem és az Uránia Nemzeti Filmszínház. Ahogy a honlapról megtudhatjuk a zártsorú beépítésben álló négyemeletes, historizáló stílusú épület eredetileg lakóháznak készült, jelenleg alsó két szintjén mozi található. A mozi az első két szinten kívül a gépház kialakítása miatt részben a második emeletre is felnyúlik. Az építmény belső kialakítása a keleti jellegű. A Színház- és Filmművészeti Egyetem a második emelettől felfelé az egykori bérházrészt használja.

A következő forgalmasabb tér az Astoria. Érdemes tudni róla, hogy a köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így, és nem fordítva. A szálloda Budapest legrégebbi, eredeti formájában megmaradt szállodája, amely 100 éves múltra tekint vissza.

Tovább haladva a Ferenciek terén a belváros szívében áll Budapest egyik leglátogatottabb és talán legnépszerűbb lelki központja, az Alkantarai Szent Péter Templom, vagy közismertebb nevén: a Pesti Ferences Templom. A honlapjuk szerint a mai templom a törökök kiűzése után épült egy 13. századi templom romjaira, 1727 és 1743 között, olasz barokk stílusban. Külsejében napjainkig szinte semmit sem változott, csupán a környezete épült be, de a 18. századi szobrokkal díszített homlokzat még így is monumentálisnak hat az Erzsébet híd irányából.

Március 15. téren, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél található a Nagyboldogasszony Főplébánia vagy ismertebb nevén a Belvárosi plébániatemplom. Eredetileg egy erődítmény falaira építették rá, majd a 14. században Zsigmond király támogatásával gótikus stílusban átépítették. Mátyás király uralkodása alatt két újabb oldalhajóval bővítették. Egy 1723-ban bekövetkezett tűzvész után, 1725–1739 között, barokk stílusban állították helyre, Pauer János György építőmester vezetésével.

A mellette található Erzsébet-híd eredetileg a világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos lánchídja volt. A híd a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés.

Ahogy átérünk a hídon, fölénk magasodik a Gellért-hegy. A hegy lábánál található a Rudas gyógyfürdő, melynek felépítése Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető a 16. században. Ez az építkezés olyan mértékben sikerült, hogy a fürdőt a mai napig folyamatosan használják, kisebb javításokkal. Aki még nem járt a fürdőben, annak érdemes ellátogatni a honlapjukra, ahol virtuális sétát tehet a folyosókon és a medencék között.

Végighaladva a Duna-parton, megérkezünk a Gellért-térre. Itt található a világszerte népszerű Gellért Szálló és benne a Gellért fürdő. A Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő építését 1911-ben kezdték el, azonban az első világháború késleltette a munkákat. A század eleji palota-szállók elegáns, szecessziós stílusában megépített szállót 1918 szeptemberében nyitották meg. Azóta is töretlen népszerűséggel működik a turisták körében.

Ez csupán háromnegyed órányi séta volt. Tele a város történelemmel, építészeti remekekkel. Érdemes időt szánni rájuk néha.

 

Építészeti forrás: Wikipédia